Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

és a Pénzügyminisztérium irányításával ügyeltek a magánszínházak bevételeinek tervszerű felhasználására, valamint a felszerelések megóvására. A magánszínházak állami kezelésbe vételével az állami színházak száma négyről tízre, az alkalmazottaké pedig 989-ről 1 444-re emelkedett. Budapesten az államosítás utáni 1949/50. évadtól a következő állami színházak működtek: Állami Operaház, Nemzeti Színház - Magyar Színház, Belvárosi Színház, Madách Színház, Operett Színház, Vidám Színház (volt Pesti Színház), Ifjúsági Színház (volt Vígszínház), Úttörő Színház (volt Művész Színház), Bábszínház (Kis Kamara Színház) . A színházak államosítására vonatkozó költségvetési terv a már korábban is állami kezelésű színházak kiadásait erősen csökkentette, de a deficitet így sem sikerült csökkenteni, mert bizonyos tételeket - energiaköltségek, hirdetés, díszletek stb.az áremelkedés hatására szintén emelni kellett. Az állami kezelésbe vétellel felmerült többletköltségeket az állami költségvetésből fedezték. ' így a költségek jelentősen csökkentek; amelyet jól mutat az előző évi adatokkal való összehasonlítás. Az 1946/47. évi deficit (négy színháznál) 17 330 000 Ft (egy színházra átlagban: 4 332 500 Ft) az 1948/49. évi deficit (négy színháznál) 10 683 000 Ft (egy színházra átlagban 2 670 750 Ft) 19