Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

A befolyó jövedelemből az egész országban működő színházi vállalkozásokat támogatjuk; megfelelő, arra alkalmas személyek nek pénzt adunk, hogy színházi vállalkozást kezdhessenek. Színházi könyvtárt rendezünk be, mert a színházak terheinek egyik jelentékeny része a színdarabok anyagának beszerzése, és éppen ez a körülmény kényszeríti a színházi vállalkozókat arra hogy régi, és a közönség szempontjából előadásra nem alkalmas darabokból állítsa össze műsorát. A Színpártoló Egyesület mini málisan olcsó díjért rendelkezésre bocsájtaná könyvtárának anyagát. Az elképzelés szerint minden színigazgató - beleértve a fővárosiakat is - évi szubvencióképpen havi gázsistandját vagy annak olyan mértékű %-át kapná, amilyen arányú lesz ennek a mozgalomnak az eredménye és amennyi pénz áll az Egyesület rendelkezésére. Ezzel mentesülne a kultuszkormányzat és a Pénz ügyminisztérium komoly anyagi terhektől. A Színpártoló Egyesület a Magyar Színészek Szabad Szakszervezete keretén belül dolgozna és a szakszervezet javaslatára a Művészeti Tanács, végső fórumon a Kultuszminisztérium adná meg illetőleg válogatná ki a jelentkező színigazgatók közül a legmegfelelőbbeket. Bizonyos mértékig a műsorirányítás felett is felügyeletet gyakorolhat, és feltétlenül feladata lenne emelni a színházak művészi nívóját. Az Országos Színpártoló Egyesület tagjai az egész országban rendezett előadásokra (akár premier, akár vasárnap v. ünnepnap vagy vendégjáték) havonta két személyre szóló 50 %-os jegyet kapnának. A jegyeket az Országos Színpártoló Egyesület tagjai részére kiadott könyvecskében elhelyezett utalványokra adnák