Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

ba" három és fél év alatt ritkán lehetett előadás előtt jegyet kapni. A Bábszínház egymagában is önálló színház. Mégis bekapcsoltam a köznevelés és népművelés érdekében heti négy délutáni előadással egy hangos keskenyfilm Urániát. Tettem ezt annál is inkább, mert a két üzem közérdekű ténykedése teljesen azonos, viszont az Uránia a Bábszínházzal karöltve könnyebben oldja meg anyagi problémáit, de főként, mert a színházon keresztül könnyen férkőzik a széles néprétegekhez. De gazdasági és prosperitási okok is indokolják az Uránia bekapcsolását. Egyrészt mert az Urániát a közérdek eddig hiányolta, másrészt egy önálló, minden nap játszó ilyen irányú filmszínházat önmaga eltartani nem tudna. A két üzem egymást nem keresztezi, mert a heti délután a bábszínházban egyébiránt is szabad. Viszont pro és kontra a rezsitételekkel olcsóbban jön ki és így a színház a költségvetésben feltüntetettt 30 matinéval teljesen kihasználható. Az Állami Bábszínház célja a szórakozáson jóval felül a közérdekű kultúra hatékony fejlesztése. E műfaj abszolút művészi vonalvezetése példaadás az ország összes bábozóinak. A vizuális és akusztikai szép szemléletének oktatása, helyes irányítása és az erre való nevelés már a gyermekkortól kezdve. Célja továbbá a magyar népi hagyományok gazdag szellemi kincseinek (népmesék, balladák stb.) felhasználásával a köznevelés hatékony támogatása. Pedagógiai vonalon mint a bábosképző szeminárium kísérleti és gyakorló színháza az Orsz. Színművészeti Akadémia bábművészeti tanszékével együtt működik. Műsorterve felöleli az összes műfajokat, mesejátéktól a kisoperákig. Műhelye foglal416