Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

célkitűzéseink megvalósítása érdekében nagyarányú társadalmi akciót kezdeményezünk a Kör alapító és pártoló tagságának megszervezésére. Korábban a nagyobb üzemekben felmerült az a kívánság, hogy a vidéken dolgozók részére az üzem megfelelő kultúrhelyiségében egész estét betöltő nívós előadásokat rendezzünk. Bár az üzemi előadásokkal kapcsolatban a stabilizáció után az volt a vélemény, hogy a dolgozókat inkább a színház saját helyiségében tartott előadásaira szervezzük be, a körülmények mégis úgy kívánják, hogy az üzemi előadásokat még nem hagyhatjuk abba, sőt ilyen irányú tevékenységünket a lehetőség határáig ki kell bővítenünk. A dolgozó nagy tömegek színház iránti érdeklődését csak olyan módon tudjuk felkelteni ma, ha alaposan felkészült együttessel, olcsó áron a helyszínen tartunk előadásokat, ahol nem terheli a villamos és ruhatári költség a színházjegy árát. Tudomásul kell vennünk, hogy az ipari dolgozók döntően nagy többsége még sohasem látott élményt adó színházi előadást, közönségszervezésünk mindaddig elszigetelt és szűk körben való topogás, míg a szervezendő tömeg körében a színház a műkedvelők által előadott alacsony értékű szórakoztatást jelenti. A jelentkező igények kielégítésére megszerveztük a "Nemzeti Színház Baráti Körének üzemi műsorszolgálatát". A műsorszolgálat feladata, hogy a szerződést kötő üzemeket havonta egy előadással ellássa. Jelenleg 16 nagyüzemmel kötöttünk szerződést. Az előadásért a terem befogadóképességéhez mérten személyenként 2 forintot kértünk. A műsorszolgálat előadásait a Nemzeti Színház 349