Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

Április ho 12-én értesített a Bárd Ferenc és Fia cég arról, hogy a Béke Színház tőle engedélyt kért a mű előadására, az engedélyt meg is adta, de az alábbi szó szerinti idézett záradékkal: "Béke Színház t. Igazgatóságának. Önök tudomással bírnak arról, hogy a Cigánybáró c. daljáték budapesti előadása a Magyar Állami Operaház kizárólagos joga: jelen megállapodásunk ennélfogva csak abban az esetben bír érvénnyel, ha Önök az Operaháztól írásbeli engedélyt nyernek arra, hogy a Cigánybárót a Béke Színházban előadhassák. Ily tartalmú engedély hiányában jelen megállapodásunk tárgytalannak, illetve a megadott előadási engedély meg nem adottnak tekintendő." A színház jogtanácsosa útján közöltem a Bárd céggel, hogy az engedélyt nem adom meg; a cég erre a Béke Színház igazgatóságát értesítette, a másolatban rendelkezésre bocsátott levele szerint, hogy megállapodásunk felfüggesztő záradéka hatályba lép s felhívta, hogy a Cigánybáró előadásának további hirdetéseit szüntesse meg. Csak ez után, a cég letiltó levelének kézhezvétele után fordult hozzám a Béke Színház igazgatósága kérelmével, s kizárólag méltányosságból, a szociális szempontokra való tekintettel adtam engedélyt öt előadás megtartására, de már akkor hangsúlyoztam, hogy további előadásokra engedélyt nem adhatok, mert az Operaháznak nagy áldozatokkal megszerzett jogairól nem mondhatok le. Nem a jóindulat hiánya, hanem a gondjaimra bízott javak lelkiismeretes és kötelességszerű megvédése vezetett intézkedésemben. 234