Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

a terhelő díszpárkányt, és megbontotta a párkány alatt lévő kőzetsort. Ma tehát csak a kövek közötti súrlódás tartja a párkányt, és csak a Gondviselet különös kedvezése, hogy a mindinkább növekvő járműforgalom következtében nem szakadt le. A leszakadás pedig beláthatatlan következményekkel járhatna. Még igen nagy előnyt jelentett számunkra az idei tél rendkívül enyhesége. Sem túlságosan nagy fagyok nem voltak, sem jelentősebb hóesés nem volt, a sérült részek fagykárt nem szenvedtek. De ebben a sorskedvezésben folyamatosan nem bízhatunk, nem remélhetjük, hogy a jövő telek is ilyen enyhék lesznek. Csak az idei tavaszi, nyári és koraőszi évszak alkalmas arra, hogy a homlokzatunk páratlan szépségű részeit megmentsük a különben semmivel el nem hárítható pusztulástól. De mindenen felül gondoskodni kell a járókelők életbiztonságáról is. A sérülések olyan helyen vannak, hogy az Operaház akár kocsin, akár gyalog érkező közönségét állandóan veszélyeztetik. A javítási munkára kész tervek vannak, és folyamatosan érkeznek a pótlásra szánt új faragott terméskőegységek. A teljes rendbehozatal költségei 40 000 aranypengőre, illetve 8 000 dollárra rúgnak. Jelen beadványomban arra kérem Miniszter uratt legyen szives ezt az összeget, illetve a mindenkori pengőértékét 8 havi részletben engedélyezni, és számunkra havi 1 000 dollárnak megfelelő pénzösszeget folyósítani. Abban a reményben, hogy a szükséges hitelkeret engedélyezése által sikerül az ország egyik legértékesebb épületét a további pusztulástól megmenteni, vagyok kiváló tisztlettel Komáromy Pál s. k. igazgató 226