Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)
Színház, Kis Kamara Színház, valamint a székesfőváros kezelésében volt Belvárosi Színház. Művészpolitikai szempontból szükség volt annak biztosítására, hogy a magánszínházak az 1948/49-es idényt zavartalanul befejezhessék. E célból a szóbanlévő színházakat fokozottabban kellett támogatni. E támogatás a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetése "Művészeti célok támogatása" alcím, 199 Művészeti célok támogatására elnevezésű alrovaton előirányzott költségvetési hitelből biztosíttatott. Az említett hitelből kívánom biztosítani a fővárosi magánszínházak alkalmazottainak jűlius havi szerződés szerinti illetményeit és az augusztusit abban az esetben, ha egyes alkalmazottak az új állami színházaknál szerződést nem kapnak. Egyéb átmeneti intézkedésekre is szükség volt. Ilyen volt a zárgondnok kirendelése az egyes színházakhoz, akik a Vallásés Közoktatásügyi és a Pénzügyminisztérium irányításával biztosították a magánszínházak bevételeinek tervszerű felhasználását, valamint felszereléseik megóvását. II. A színházak állami kezelésbe vételével kapcsolatban a következő színházi évadban az állami színházakat önálló gazdasági egységekként az alábbiak szerint javasolom megszervezni: I. Állami Operaház (116 előadás a Városi Színházban), II. Nemzeti Színház-Magyar Színház, III. Belvárosi Színház, IV. Madách Színház, V. Fővárosi Operettszínház, VI. Vidám Színház (volt Pesti Színház), VII. Ifjúsági Színház (volt Vígszínház), VIII. Úttörő Színház (volt Művész Színház), IX. Bábszínház (volt Kis Kamara Színház). 201