Kerényi Ferenc: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai 1. - 1946-1949 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 25., Budapest, 1990)

esetén tehát a kiadásokat is csökkenteni kell. Abban az esetben, ha a színházak a határozathoz mellékelt költségvetésben előirányzott bevételeket meghaladják, akkor a bevételi többlet egyharmad része az alkalmazottak jutalmazására, egyharmad része a színház dologi jellegű szükségleteire fordítható, egyharmad része pedig a megfelelő állami bevételi számlára fizetendő be. A gazdálkodás során felmerült indokolt esetekben a Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium Színházgazdasági Osztályának előterjesztésére az egyes alrovatok között a pénzügyminiszter hitelátruházást engedélyezhet. VI. A Népgazdasági Tanács szükségesnek tartja az állami színházi alkalmazottak illetményeinek a kollektív illetményrendszer figyelembevételével történő rendezését, valamint az alkalmazottak egyéb szolgálati jogviszonyainak egységes szabályozását. Felhívja a vallás- és közoktatásügyi és a pénzügyminisztert, hogy az erre vonatkozó rendelettervezetet augusztus hó 25-ig terjesszék a Népgazdasági Tanács elé. VII. A szükséges takarékosság biztosítása érdekében a színházak díszleteit és jelmezeit lehetőség szerint közös műhelyben kell elkészíteni. Ezért az Operaház, a Városi Színház, az Operett Színház, a Vidám Színház, az Ifjúsági Színház és az Úttörő Színház díszleteit és jelmezeit az Állami Operaház műhelyeiben, a Nemzeti Színház, Magyar Színház, Belvárosi Színház ás a Madách Színház díszleteit és jelmezeit a Nemzeti Színház műhelyeiben kell elkészíteni. A felsorolt színházak a részükre 198