Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

4. A színház társula

tával és a személyi állománnyal foglalkozó források. 5. A műso

rra, művészeti tevékenységre, jutalomjátékokra vonatkozó iratok, a színházi sajt

óval kapcsolatos ügyek. 6. A színházban tartott fontosabb vendégjátéko

kat, fellépéseket tárgyaló iigyiTatok. (Az előadások, műsorok tényleges megtörténtét nem mindig jelentik.) Kis számban előfordulnak olyan iratok is, melyek nem kapcsolódnak szorosan egyik témakörhöz sem. Ezeket a legjellemzőbb fogalmak szerint, értelemszerűen osztottuk be a legközelebb álló tematikus egységhez. FÜGGELÉK MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓK, TERVRAJZOK A Pécsi Nemzeti Színház felépítésének körülményeit, a kiírt pályázatok elbírálását, az esedékes műszaki-technikai fejlesztéseket és tatarozásokat, az azokkal kapcsolatos forrásokat ismerteti ez a fejezet. Adataiban kiegészíti a korszakokra osztott regeszták forrásértékét, tartalmi közléseit. A fejezet nemcsak a tervrajzokat, felmérési-, műszaki- és vázlatrajzokat tartalmazza, hanem az egyéb műszaki dokumentációkkal felszerelt iratokat is bemutatja. így a költségvetéseket, szerződéseket, építési naplókat, műszaki számításokat. A műszaki iratok közlésénél követtük a regesztáknál használt szerkezeti felosztást. A terv- és műszaki rajzok közlésénél a rajzok meghatározásait, méreteit, méretarányát és időrendi adatait tüntettük fel készítőinek és a hitelesítő szerveknek megnevezésével. A cím meghatározásánál a műszaki szakemberek eredeti kifejezéseit használtuk. A regesztáktól való megkülönböztetés érdekében a műszaki dokumentációs anyagot a névmutatóban SZT (Színházi Tervrajzok) megjelöléssel láttuk el. 14