Márfi Attila: Pécs szabad királyi város német és magyar színjátszásának forrásai a Baranya megyei levéltárban, 1849-1886 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 29., Budapest, 1992)

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

miatt az 1886-tól 1949-ig terjedő forrásokat korszakokra osz tottuk. Ezek a korszakok a színház életében fontos változások, fejlődési folyamatok egymástól elkülöníthető szakaszai, melyek nem minden esetben függvényei a történeti-politikai kor szakoknak. I. KORSZAK: 1886. II. 13. - 1895. IX. 26. Az ún. átmeneti korszak, amikor a város nem rendelkezik állandó színházépülettel. Ez a szakasz az új színház felépítésére tett első kezdeményezések időpontjától az ünnepélyes át adásig terjed. II. KORSZAK: 1895. X. 16.- 1918. VI. 6. Az új kőszínház hőskorszaka. A vidéki színházak korabeli rutinja érvényesült az intézmény működésének egészében. Tehát a PNSZ betagolódott a fejlődő magyar városok színházi kultúrájának kereteibe. Ogyanakkor a helyi kultúrális élet egyik - talán legfontosabb - centrumává vált. III. KORSZAK: 1918. XII. 5. -- 1921. VIII. 19. A szerb megszállás időszaka. A legrövidebb terjedelmű szakasz, de indokolt a kiemelése, mert az idegen megszállás politikai-gazdasági döntései, az annexiós kísérletek, a város életének adott feltételei sajátságos helyzet elé állították a város vezetőit, lakosságát és a színházat is. IV. KORSZAK: 1921. IX. 9. - 1938. VIII. 3. A repertórium anyagának zöme ebből a korszakból található. A Trianon utáni időszak új problémáit, törekvéseit, súlyos és tartós következményeit, a felhígult közízlés és az értékteremtő próbálkozások ellentétes tendenciáit kísérhetjük nyo mon ez időszakban. 12