Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Jegyzetek

túl hangos. Tervezik, hogy átmennek Nagykállóba a jobb jövedelem reményében, s hogy ott az operettek előadásához képzettebb zenészeket találnak, mivel ez Nyíregyházán nem sikerült (ápr. 25.). A királynénk születésnapján Dobsa: V. Lászl

ó, Magyarország király

a ment a zsúfolt ház előtt (máj. 2 ). A megyeszékhelyen, a szomszédos Nagykálióban törvényhatósági gyűlés lesz: átmennek oda, s a régi dohánymagszínben játszanak. A hely alkalmasnak mutatkozott, de az érdeklődés rendkívül gyatra (máj. 23). Ősszel: Károlyi Lajos színigazgató "jól rendezett" társulatával Nyíregyházára érkezett. Csak hat előadást tartanak; télre Pécs városába készülnek (Nyír, 1868. október 10). 59. A Huba

y és Sztup

a társigazgatók által a nagyvendéglő udvarán épített nyári színkör már csaknem egészen berendezve várja a színészeket. Ungvárról jönnek, az Ung című lap dicséri a társulatot (Szabolcs, 1872. július 28). Augusztus 3-án tartották a nyitó előadást "az igazgatók által nem csekély áldozattal felállított színkörben", s változatos műsoruknak "művelt előadásával" hívták fel magukra a figyelmet (aug. 11); 13-án a III. Richár

dnak van sikere, de a többi előadás nem kap dicséretet; elmarasztalást annál inkább. Pl. "az Ördög pirulái: tarka, vásári mű, melynek tarka és vásári közönsége volt" (szept. 15); "a szerep nem tudása a főszereplőkön is észrevehető" (szept.29); "a tárgyszerű díszítmények s egyéb szükséges készletek hiánya nagyon észrevehető" (okt. 6). Kapunk aforizmaszerű oktatást is: "a színművészet lényege a természet eszményitése. Következésképp, aki az általános műszabálynak hátat fordít, azt megtapsolhatja a karzat, de a műértő közönség jogosan kifütyülheti" 178