Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Az 1853-1893. évek

kapcsolataként kerülhetnek bemutatásra. Ebben az időkörben két ilyen álland

ó színházépületben játszhattak a társulatok. A nagy vendéglőne

k a mai Tanácsköztársaság téren levő Hősök szobra és az előtte levő park helyén egykor elterült udvarán 187 274-ben, majd a következő évtől, két évtizeden át, a mai Szabadság tér északnyugati sarkában, a nagy művelődési központ melletti parkoló helyén: 1875-től 1893-ig. A következő tavasszal már ez utóbbit is lebontották, mert 1894 februárjában már megnyitották a kőszínházat. Ez a tény teljesen új fejezetet nyit a nyíregyházi színészet történetében: ezért is ez ennek a fejezetnek a túls

ó időhatára. Az egyik 1870-beli közigazgatási tanácsülésen (52. tétel) fájdalomma

l konstatálják a városatyák, hogy még nincs arénája a városnak. Ugyanakkor azonban az 1869.-i közóha

j megvalósítása érdekében, a kérvényező Miklóssy színigazgatót kötelezik, hogy egy előadást az itt létesítendő állásidő magyar színház pénzalapjának növelésér

e köteles majd tartani (55. tétel). Nem látható azonban túlságosan gyors haladás . Majd 1872 nyár elején tárgyalja a közigazgatási tanács (58. tétel), hogy Huba

y Gusztáv és Sztup

a Andor úgy kér a játszásra helyhatósági engedélyt, hogy nyári színkör felállítását is vállalnák. A további események röviden: a színigazgatók vállalkozási tervét két helybeli fakereskedő, Wei nberge

r Bernát és Morgenstern T Zsigmond valósítja meg , a megfelelő tervek és engedélyek jóváhagyása után. Augusztus 3.-án a színigazgató páros már el is kezdhette az előadásokat. A téli időszak elmúltával, 1873-ban Károly

i Lajos érkezik április végén, bár a tulajdonosok hajme16