Margócsy József: Nyíregyháza színháztörténetének levéltári forrásai, 1813-1893 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 23., Budapest 1990)

Jegyzetek

ELIGAZÍTÁSUL Nem számítva a kisebb, alkalmi, olykor évtizedekre is visszanéző emlékezéseket, ismertetéseket, Nyíregyháza színházi életének történetéve

l csak két munka foglalkozott részletesebben. Mindkettő azonban elsősorban a kőszínház felépítésének és megnyitásának idejétől, tehát 1894-tő

l tartalmaz megbízhat

ó adatokat. Elsősorban Barn

a János dolgozata méltó a megbecsülő kiemelésre. Nyíregyháza színészete, irodalma és sajtój

a c. munkája része a Hűne

k Emil szerkesztette városi monográfiának (Nyíregyháza és Szabolcs vm. községei, Budapest, 1931). Ez különnyomatban is közkézen forog. Adatai általában lelkiismeretes kutatómunkán alapulnak, főleg fővárosi közgyűjtemények, színésznyilvántartások, plakátdokumentáció ismeretében. Nemrég vált ismertté, Piene

s Ö. István hátrahagyott feljegyzéseiből, hogy Barna János élt is Nyíregyházán: 1930-31-ben népművelési előadó a városházán. Budapestre visszatérve írta már azt a cikkét, amely tudósít Fejé

r (Feyér) Károlynak, az 1834. év végén Nyíregyházán játszó színtársulatáról, a hajdani Honművés

z c. folyóiratban megjelent négy színibírálat alapján (Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap 1934. március 25.) - Barna János még abban az évben meghalt, de Belohorszk

y Ferenc a kritikák közül háromnak teljes szövegét, eligazító bevezetővel közli a Szabolcsi Szemlében (1934): ezek a 13. tételhez tartozó jegyzetben alább olvashatók. És a negyedik is, amely már 1835. január l-jén jelent meg, s amelyet csak nemrég sikerült szöveg167