Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1920-1950 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 22., Budapest)
ber l-jétől kezdődően 1 évre vállalatba adták a színházat. A házikezelés megszűnt, a színházi ügyek a szervezeti szabályrendeletnek megfelelően ismét a városi hatóság közművelődési ügyosztályához kerültek . Görög Sándor tervei között szerepelt az ifjúsági és katonai előadások rendszeresítése, valamint havonként egy opera-előadás és színiskola nyitása. Görög Sándort tervei végrehajtásában támogatta a város. Már 1931 novemberében méltányolta azt az erőfeszítést, melyet a súlyos gazdasági helyzetben 124 színházi dolgozó érdekében kifejtett, s ezért 5000 pengő óvadék-jellegét megszüntette, de a súlyosbodó anyagi válságát ez sem oldotta meg. Az 1931/ 1932-es évad végén a színügyi bizottság ülésének tanúsága szerint a színészek már 6 hete nem kaptak fizetést. Görög Sándor megfelelő művészi fokon vezette a színházat, de anyagilag tönkrement. 1932 júliusában Szeged város Görög Sándorral megkötött szerződéséti azonnali hatállyal felbontotta. Polgármesteri határozattal Dr. Szedő Miklós budapesti lakost hívták meg az 1932/1933. színi évadra igazgatónak, aki szeptember 3-án bejelentette, hogy a pályázattól visszalép. A jogilag üresedésben lévő színigazgatói állásra Görög Sándor volt színigazgató és Sziklai Jenő Sopron körzeti koncessziós színigazgató jelentkezett. A közgyűlés titkos szavazással egy évre Görög Sándort választotta meg. A szegedi színtársulat 1933. február 26-án konzorciummá alakult át. Vezetője Herczeg Vilmos lett, ezért Görög Sándornak a szerződésen alapuló jogai megszűntek. A város a színház használatát ideiglenesen megengedte. E csonka szezonban a szín14