Kerényi Ferenc: Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban 1886-1919 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 21., Budapest)

Levéltári források 1886-1919 Szeged város az Ib 7 G . 42. tc. alapján törvényhatósági joggal rendelkezett. Az önkormányzati hatáskör alapján saját belügyeiben önállóan intézkedhetett, szabályrendeletet alkothatott (színügyi szabályrendelet), saját költségvetése alapján teremthette elő és fedezhette az önkormányzat és közigazgatás költségeit, állásfoglalását közölhette a kormánnyal és a többi törvényhatósággal (feliratok, köriratok a vidéki színészet támogatásának ügyében). A helyi önkormányzat legfontosabb szerve Szeged Város Törvényhatósági Bizottsága volt. Szeged Város Törvényhatósági Bizottságának irata

i fontos forrásul szolgálnak a színháztörténeti kutatás számára. Ugyanis e bizottság hatáskörébe tartozóan szerepeltek a színház működésével kapcsolatos legfőbb ügyek. A törvényhatósági bizottság szerkesztette a város és a színigazgatók közötti szerződéseket (pályázat útján adta bérbe a város a színházat). Évi meghatározott segélyben részesítette a színigazgatót. A színház anyagi és művészeti ügyeinek vezetésére a jogokat Szeged Város Tanácsára, illetőleg szakbizottságára, a színügyi bizottságra ruházta. Szeged Város Tanácsa foglalkozott a színházépület fenntartásával, javításával, elektromos berendezések, színpad átalakíttatásával, színházi felszerelések pótlásával, a díszletek tárolási gondjainak megoldásával, a színház tűzkár elleni biztosításával, egyletek, más szervek számára a színház egy-egy alkalommal való bérbeadásával. Szeged Város Tanácsának irata

i is gazdag forrást jelentenek a színház üzemelésével kapcsolatosan. A színügyi bizottság javasolta a bemutatandó darabok elfogadását, bírálta a színtársulat tagjainak szerződtetését, a színészek játékát, a darabok rendezését. Felkarolta a szegedi színészet állandósításának ügyét, sürgette a nyári színkör építését, a vidéki színészetnek nyújtott anyagi támagatás felemelését. 7