Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Források
bár negatív jó valami nem rejlenek, az t.i., miszerint ama szerencsétlen csillagzatú intézet a színházi administratio nehéz tudományára nézve igen tanulságos leckével gazdagító tapasztalásuk kicsiny, de gyakran vakmerőén kiterjeszkedő tettkörét. S minthogy legújabban hongyűlésén Erdély is meg akarja alapítani vagy inkább javítani még 1821-ben megnyitott, de eddigelé majd minden cél és sikerül nélkül pangó színházát: bizonyára nem rossz szándékú s nem fölösleges munkát teszen az, ki Erdélynek országosan egybegyűlt honfiait az említett testvérhazai példa gyászos színészetére £sic!j , s ezzel ellenkező irányban történendő hasznos alkalmazására ideje korán figyelmeztetni készkedik. Igaz ugyan, miképp a két haza közti egyesülés erősen megpendített eszméjét már csak a két nemzeti színház külön megalapítása is némileg távolabbra ejti az unió magas céljától, de azért ne adja az ég, hogy Erdély a mostani körülmények közt a magyarországi rossz szerkezetű nemzeti színházzal egyesítse ez ügybeni szebb jövőjű érdekét. Igen! Mert a magyar színművészet, s az ehhez csatolt nagyobb célok előmozdítására Erdély csekélyebb erővel is többet tehet, mint eddigelé Magyarország nagy költségbe kerülő, de szellemileg sehogy se kamatozó színházával tett vala. S ez azon nagyfontosságú pont, melynek térjelmes[sic!] megvitatására szolgálható tárgyalása körül igénytelen nézetimet csak röviden szándékozom kifejteni. Erdély ugyanis nemzeti színházát, az érintett föltételes állításhoz képest, két lényeges dolog által alapíthatja meg legbiztosabban , 1.) Ha az intézet művészi, gazdasági és fegyelmi igazgatását nem a tapasztalásból káros befolyásúnak ismert választmányi testületre , de csupán egyetlen egy teljes hatalommal felruházott férfiúra bizondja, ki azonban a főfelügyelés gondját viselő biztosság irányában, némely általános pontokra nézve, felelősségre volna lekötelezve. Nem is kell mondanom, hogy az ily teljes hatalmú igazgatónak minden köréhez tartozó szép és jó tulajdonnal a lehető legnagyobb mértékben kell bírnia, milyen például: az értelmesség, nemesült művészi ízlés , tettlegesség, tekintély, 58
