Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Források

Székely Mihály] által előadatik: hogy instructiojókban lévén adattatva azon vármegyei universitas által a nemzeti játszószín felépítésének sürgetése, ezt a nemes Statusok és Rendek előtt kívánták emlékezetbe hozni.

[Végzés:]

Ezen valójában hasznos és a nemzetnek a nemzeti nyelvnek pallérozására szolgáló institutumnak felállításáról s gyarapításáról a Statusok, valamint az ezelőtti országgyűlésein is gondoskodtak, úgy most is azt szükségesnek találják, annyival inkább, mivel már azon nemzeti játszószínnek itten fundus is vásároltatott nemcsak, hanem annak kőfalai is nagy részben felépíttettek, és azt tökéletességre vinni az erre eddigelé fordított feles költségnek el nem vesztése tekintetéből is méltó. Minthogy pedig ezen institumra ezelőtt is már feles summák gyűltenek volt bé, melyekről a számadások is készen vágynak, ezeknek rendbe szedése s megvizsgálása, nemkülönben az ezutánra még szükséges költségeknek feljegyzése, s ezen tárgyban vp lekedés készítése végett egy biztosságot rendelni jónak látják a Statusok; mely biztosság a calculust megtévén s vélekedésével együtt a Statusok eleibe terjesztvén, és abból a még megkívántaié költség megtudódván, annak megszerzésére nézve azután fognak a Statusok határozást tenni.

Ezen biztosságba pedig kineveztetnek: br. Kemény Ignác, gr. Teleki József, br. Wesselényi József, gr. Torotzkai Pál, Fekete Ferenc, Kenderesi Mihály, Horváth Miklós, Horváth Dániel, Cserei Miklós, Kanyó László pupillaris exactor, Sala Sámuel gubernialis concipista, Pávai Elek, Máté Izsák, Kovács Ferenc, Wentzel József, Heydendorff Mihály , Szentkirályi Mihály, Nemes György atyánkfiái.

Az Erdélyi Nagy Fejedelemség ' MDCCCIX-ik Esztendőről MDCCCX- dikre által-nyújtatott, és Sz. Jakab Havának 9-dik napjától fogva, Kolo'svár várossában folytatva tartatott Országos Gyűlésének Jegyző Könyve. Kolozsvár, 1811. 396. p. (A továbbiakban Az 1810-11. évi erdélyi országgyűlés jegyzőkönyve.)

43

l