Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Utószó
12Ferenczi. 1897. 75-76. p.; Enyedi, 1972. 19-21.p.; Jancsó Elemér: Aranka György. = J.E.: Irodalomtörténet és időszerűség. Bukarest, 1972.152. p.; Jancsó Elemér: A kolozsvári színház megalakulása és a felvilágosodás. = u.o. 306. p.; Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai. Bukarest, 1955. 33. p. 13Ferenczi, 1897. 77-78. p.; Enyedi, 1972. 25. p. 3^Az 1792-es és 1797-98-as segélyekről, valamint az 1802-1808 közötti gyűjtésról: Ferenczi, 1897. 77-78., 103-104., 155-159, p. ; az 1795. évi adományokról: Az 1794-95. évi erdélyi ország gyűlés jegyzőkönyve 360-361. p. (kötetünkben: 36. sz. dokumentum); az 1811-1821 közötti felajánlásokról: OLT F. 534. 8/1-9/1. f. (lásd 38. sz. forrás). 33Kerényi Ferenc - A régi magyar színpadon 1790-1849. Bp. 1981. 24-26. p. - az erdélyi színházpártolók három körét különbözteti meg: a nemesek (intézményesen, azaz diétailag), a rendszeres színházlátogatók, az alkalmi közönség és alkalmi pártolók. Társadalmi hovatartozás szempontjából a három csoport alig-alig különül el, bár a második kategóriába a városi polgárság, a harmadikba pedig a kolozsvári diákság (jórészt nemesi ifjak) is besorolható. A diákok ugyanis a kormányzat tiltó rendelkezései miatt csak ritkán látogathatták a színielőadásokat /vö. Enyedi Sándor: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése. Bp. 1983. 20. p. - a továbbiakban: Enyedi, 1983 .). ^Ferenczi, 1897. 75-76. p.; Lugosi Döme: Kelemen László és az első "Magyar Játszó Színi Társaság." Makó, 1927. 67. p. 3^Az 1794-95. évi erdélyi országgyűlés jegyzőkönyve 358-361. p, a március 20-i ülésről: 304. p. (kötetünkben: 16. és 13. sz. dokumentum); Ferenczi, 1897. 96-98. p. 18Enyedi, 1972. 41., 52., 54. p. 19Enyedi, 1983. 29-30. p. Wesselényi Miklós intézkedéseiről: Ferenczi, 1897. 10},. p.; Enyedi, 1972. 53 . p. 350
