Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
a problémát, 6 a népoktatás fejlesztését, a falusi iskolák állítását az úrbéri rendezés helyett szorgalmazta; az ő szavaira sem reagáltak, és később sem foglalkoztak a diétán érdemben ezzel a témával. garast -- apró ezüst pénzt; Németországban és Ausztriában, Magyarországon, Erdélyben az ezüst forint egyhuszad része volt (vagyis ekkor 3 pengő krajcár) a dézsmák a néptanító rendnek voltak adva jövedelműi, ez akkor csupán a papi rend volt -- az Approbata Constitutiok I. rész 5. cím I. articulusa kimondta: "Amely helyeken az egyházi tanítóknak dézsmájok ... vagyon, azt senki tőlük elvenni és eltartani ne merészelje." cantorok -- kántorok, vagyis a papok mellett énekes szolgálatot teljesítő személyek kicsapongó urbarialis ideáinkkal -- az erdélyi politikai közvélemény - nem utolsósorban magyarországi hatásra, de belső szükséglettől is hajtva - akkor már behatóan foglalkozott az úrbéri szolgáltatások rendezésével, főleg a reformellenzék sürgetésé•r* re. Az országgyűlés 1842. január 22-i és 24-i ülésén megválasztott úrbéri rendszeres bizottmány június közepére készítette el tervezetét (az ún. úrbéri szemelvényeket). A törvényjavaslatok vitáját - miután a törvényhatóságok is tárgyaltak róluk - 1842. augusztus 4-én kezdték el, és augusztus 23-án fejezték be. A rendek a nagyon mérsékelt reformokat magában foglaló tervezet pontjainak többségét (az úrbéresek költözködési szabadságáról, a közbirtokosok személyes fel- és alpereskedhetéséről, a nemnemesek birtokképességéről és végrendelkezési jogáról, a földesúri fenyítő hatalomról, a földesúri visszaélések korlátozásáról, az ingyen közmunkák elveiről, a falvak beligazgatásáról a magyar és székely nemzet kebelében) jóváhagyták, a többit pedig helyesbítés végett visszaadták a rendszeres bizottmánynak. Cserei ezekre a törvényjavaslatokra, illetve azok tartalmára célzott, elitélőleg. Egyébként az új tervezeteket 1843. január 25-30. között tárgyalták. Egy 1842. december 22-i királyi leirat is sürgette az úrbéri kérdések megoldását, a következő országgyűlés első tárgyául "halaszthatatlanul" ezt a témát tűzte ki. 266
