Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Jegyzetek és névmutató

a rendszeres bíráló bizottság -- az egyes nációk, vallásfelekezetek, törvényhatóságok, valamint más helységek, testületek és magánszemélyek által a diéta elé terjesztett - utasításban foglaltan vagy külön beadványban - sérelmek, panaszok, kérelmek megvizsgálására, egybevetésére, véleményezésére, az országos ülések elé terjesztésére ezúttal is alakult egy országgyűlési rendszeres bizottság, amelynek elnöke gróf Nemes János, Felső- Fehér vármegye főispánja volt; rajta kívül még egy főispán, két királyi hivatalos, egy főkormányszéki tanácsos és 15 követ vett részt a testületben.

27.

exhibitumot -- beadványt

combinatioban -- összeköttetésben

köziratra -- a fontosabb ügyeket és irataikat az országos elnök un. köziratra tétette ki; az országgyűlés diktatúráján a megfelelő példányban lemásolták, így a diéta minden résztvevője megismerkedhetett az üggyel, felkészülhetett a vitára. Az országgyűlési határozatokat és az ezekhez kapcsolódó irományokat ("kiadványok"-at) a tollvívő itélőmester foglalta írásba, majd a Karok és Rendek nyilvános ülésén felolvasta; jóváhagyás után ezeket az iratokat letisztázták, lemásolták. Gyakran a végleges elhatározás előtt is előfordult, hogy köziratra (azaz kellő számú másolásra) kiadták az irományokat.

elóleges tanácskozásra -- követi és nemzeti gyűlésre

26.

28.

a Pesten felállított nemzeti színház -- a Pesti Magyar Színház 1837. augusztus 22-én nyílt meg. Ennek fő terheit Pest vármegye viselte, kölcsönt is vett fel. Pár év után kiderült, hogy a színház fokozottabb támogatás nélkül nem képes működni, ezért az 1839-40-es pozsonyi országgyűlésen a magyarországi rendek - az 1840: 44. tc-cel - nemzeti pártfogás alá vették, a "Nemzeti Színház" rangjára emelték; az adósságok kifizetésére és megfelelő alapítványi tőke létrehozására összesen 450.000 ezüst fo224