Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
az országház megvételére ... ajánlások voltak téve -- a 24. sz. dokumentum jegyzeteiben említett ajánlások összege meghaladta a vételárat, mégpedig az 1842. december 23-i országos ülésen felolvasott (és a 44. sz. forrásban közölt) adatok szerint számottevő mértékben: 6.437 ezüst ft 33 kr készpénz maradt meg, a még be nem fizetettt felajánlások pedig 19.526 pft 9 kr-t tettek ki, vagyis összesen 25.963 pft 42 kr volt a többlet az insurrectiora is országos rovatai volt -- részletesen lásd a 20. és 23. sz. dokumentum jegyzeteiben ajánlatot tettek egy nemzeti museum felállítására -- az erdélyi országos (nemzeti vagy magyar) múzeum (és könyvtár) - mint közgyűjtemény - gondolatát Bölöni Farkas Sándor vetette fel az 1829. január 28-án gróf Lázár László kancellárhoz benyújtott tervezetében. 1837-ben Kemény József gróf, a neves könyvgyűjtő és történetbúvár kinyilatkoztatta, hogy gyűjteményeit a majdani erdélyi nemzeti múzeum alapjává teszi; 1840-ben Kemény Sámuel gróf is hasonló nyilatkozatot tett és ez évben mindketten Kolozsvárra szállították könyvtárukat közhasználatra. 1841. február 24-én a két gróf levélben jelentette be Küküllő vármegye rendelnek, hogy könyv-, kézirat- és ásványgyűjteményeiket a legközelebbi diétán felajánlják egy Kolozsvárott felállítandó nyilvános könyvtár és múzeum alapjául, s ehhez kérték a pártfogást; a megye azonban nem tárgyalta az ajánlatot. Az 1841. március 9-én Kolozs megyéhez küldött levélre - amit az Erdélyi Hiradó is közölt - viszont e megye azzal válaszolt, hogy elhatározta: sürgetni fogja az országgyűlésen a múzeum felállítását, érezzük szükségét egy jól elrendelt tanácskozó teremnek -- az 1834-35-ös kolozsvári diéta országos üléseit a Főkormányszék által vásárolt un. országház hátsó udvarán lévő épületszárny első emeletén tartották, de ez a terem nem volt igazán alkalmas hely a tanácskozásokra. Ezért 1841-43-ban a kolozsvári téli vigadó (a XIX. század elején épült Redoute) tánctermében - a Belső Monostor utcán - gyűltek össze az erdélyi rendek, de ez sem felelt meg az országgyűlés rangjának, fontosságának. követi gyűlésben -- a követi üléseken a magyar megyék, vidékek, a székely székek, a szász székek és vidékek, a királyi városok 25. 222
