Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Jegyzetek és névmutató
ralkodó 1742-ben meghatározta a honfiúsítás díját, az 1751: 9. te. értelmében pedig "a honfiúsítási díjnak az országos pénztárba lefizetése nélkül, a honfiak közé senki sem fogadható a gyakorlatban ez alól csak az országgyűlés adhatott mentesítést a magyar hazafiak közé béveszik -- Franz Wilhelm Natorp honfiúsításának törvénybe iktatása elmaradt; 1795-ben ugyanis nem alkottak törvényeket, később pedig nem tértek vissza e dologra 14. meghatározott utolsó napja --az 1795. február 12-én kelt királyi leirat március 31-re tűzte ki az országgyűlés végét itélőmester atyánkfiainak idót engedni -- mint fentebb említettük, az erdélyi királyi tábla ítélőmesterei voltak az országgyűlés mindenkori tollvívői (jegyzői), egyebek között az uralkodóhoz felterjesztett feliratokat is ők fogalmazták királyi biztos Báron Vincenz Barkó lovas tábornok, erdélyi főhadparancsnok a jövő csütörtökig elhalasztani -- a királyi biztos hozzájárult a diéta két nappal - azaz április 2-ig - való meghosszabbításához, s valóban akkor zárult az országgyűlés 16. jött volt a közönség eleibe még 1792-ben a Pesten felállítandó nemzeti játékszín iránt egy planum -- Aranka György 1792-ben a Pesten tanuló erdélyi orvostanhallgatóval, a Kelemen Lászlóféle színtársulat tagjával, Soós Mártonnal levelezett a létesítendő kolozsvári színtársulat megalakításáról. Soós Márton egyik, 1792. július 23-i leveléből ismert, hogy előző nap a Bécsből hazatérő Nalátzi József báró, Zaránd vármegyei főispán Pesten találkozott - más erdélyi főurak megbízásából is - Kelemen Lászlóval, aki felolvasta tervezetét az erdélyi theátrum létrehozásáról. Nalátzi magával hozta a tervezetet azzal, hogy a közelgő erdélyi országgyűlésen ismerteti. Arról, hogy erre sor került volna, nem tudunk. A Kelemen-féle tervezet tartalma csupán Fekete Ferenc 1795-ös diétái előterjesztéséből 202
