Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)

Források

dSt jelelték ki, e cselekvéssel közvetve a szász nemzetet a múzeum építéséhez és színház terjesztéséhez is járulni kényszerítik .

Ezeket elörebocsátva alólírt követek következőkért esedeznek :

1- ször. Hogy a múzeum nem országos, de nemzeti intézetnek tekintessék, s azért a szász nemzet a múzeumot érintő dolgokba ne vegyíttessék.

2- szor. Hogy mielőtt az országgyűlési terem építése elhatároztatnék, az 1791-iki 10 -ik törvénycikk megváltoztatása in

thesi tárgyaltatnék, és csak megértve Öfelelségének fejedelmi jogainak megszorítására hajlandóságát, vétessék mind az országos terem építése, mind a költségvetés további tanácskozás alá.

Mely különvéleményt az Őfelsége elébe e tárgyban fölterjesztendő felirathoz mellékelni az 1791-iki 11-ik cikk értelmében kérik.

Kolozsvárt,jan. 11-én 1843.

A szász székek és vidékek követei.

(Következnek 20 követ saját kéziratai.)

Erdélyi Hiradó, 1843. január 20. 37-38. p. - A kiemelések az eredeti szövegben is szerepeltek. Az aláírásokat a fordítást közzétevő lap nem közölte.

53.

1843. január 12.

Százharmincadik ülés

589.) Nemes Beszterce vidék egyik követe, Regius János atyánkfia kinyilatkoztatja, hogy a szász törvényhatóságok több követei által az országos múzeum, nemzeti színház és országos tanácskozási terem tárgyában béadott és a közelebbi ülés 586-ik száma alatt a formaságok elmellőzéséért megigazítás végett visszaadatni határozott, de még eddig vissza nem vett ellenvéleményt az azt aláírt követek némi igazítás végett készek visz-164