Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Források
1 nyok tárgyában kelt k [egyelmes] királyi] leirat felett tanácskozást, úgy az országos múzeum, nemzeti színház és országos tanácskozási terem tárgyaiban megállított bizottmányok választatását tűzvén napirendre, egyszersmind meghívja a Karokat és Rendeket a béálló újév első napján reggeli 11 órára - a szokott újévi tisztelkedések megtétele végett - a tanácskozó teremben leendő egybengyülésre. S ezzel az ülés eloszlott. Az 1841-43. évi erdélyi országgyűlés jegyzőkönyve 571. p. 47. 1843. január 3. Százhuszonötödik ülés 549. ) Elnök őnagyméltósága előterjeszti, miként a múlt ülésen az 547-ik szám alatt említett bizottmányok választása tűzetvén ki napirendre, felszólítja a Karokat és Rendeket, hogy szózataikat ezen bizottmányok tagjai megválasztására adnák bé. Mely alkalommal Szeben széki követ, Schreiber Simon atyánkfia következő nyilatkozatát kívánta jegyzőkönyvbe Íratni: A tt. KK. és RR. előtt tudva vannak azon okok, melyekből sem a választmányból, sem a választásból nem kívántunk részesülni; azért - amidőn a többség határozata ellen nem lehet szegülni - kénytelen vagyok jelenteni, hogy ha választunk, inconsequentia hibájával ne vádoltassunk. Melyet pártoltak: Konrád Vilmos, Wenrich Mihály, Graef József, Schnell Károly, Filkéni György, Schmidt Mihály, Capesius Gusztáv, Lőw János, Scherer György, Jakobi János, Herberth Sámuel, Hann Fridrik, Keserű Sándor, Wagner Fridrik szász követ atyánkfiái . 550. ) Ezek után a szózatok az arra készített ládákba bététetvén és a ládák elpecsételtetvén, általadatnak a rendszeres bíráló biztosságnak oly ajánlás mellett, hogy ezen, a ládákban lepecsételt szózatokat mai 158
