Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Források
Az 1841-43. évi erdélyi országgyűlés jegyzőkönyve 551-554. p. 1Visszautasította a polgári rendet ért vádakat. 44. 1842. december 23. Százhuszonharmadik ülés 541.) Elnök őnagyméltósága felszólítja a Karokat és Rendeket, hogy a múlt ülésben is félben maradt tárgyak feletti tanácskozást folytatnák tovább; mire az elkezdődvén és bévégeztetvén, a középponti biztosság vélekedésinek némilegi módosításával a KK. és RR. határozták, hogy: Noha a RR. által jelen országgyűlés 76-ik ülésének 293-ik jegyzőkönyvi száma alatt érdekelt intézetek, ú.m. múzeum, országos tanácskozási terem, nemzeti színház, főkormányzói lak, nemzeti gazdasági egyesület, a múzeummal kapcsolatba hozandó nemzeti akadémia és politechnicum institutum egyáltalában méltánylandók lennének; mindazonáltal mindezen intézetek főleg azért, mivel az azokra kívántató tetemes pénzbeli mennyiség az ország jelen helyzetében semmiképp össze nem gyűjtethetik, egyszerre fel nem állíttathatván, ezek közül csak a múzeum és országos tanácskozási terem állíttassák fel, a már meglevő és tovább nem halasztható segedelmet kívánó nemzeti színház pedig a lehetőségig jókarba helyeztessék . Melyeket így előrebocsátva, ami 1- ször az országos múzeumot illeti: f. . .] ^ 2- szor. Ami a nemzeti színházat illeti: erre nézve a KK. és RR. a középponti rendszeres bizottmánynak nézeteit, melyek szerint a színház körüli építések megtételire 19.986 forint, egy alkalmas színésztársaság felsegilésére szükséges 3.000 forint évi jövedelem tőkéjéül 50.000 forint, a színházi előadásokra nézve szükséges 150
