Bényei Miklós (szerk.): Az erdélyi országgyűlésnek színházpolitikai vitái és iratai (1791 - 1847) - Színháztörténeti könyvtár 20. (Budapest, 1990)
Források
539.) Elnök őnagyméltósága felszólítja a Karokat és Rendeket, hogy a múlt ülésben félben maradott tárgyak feletti tanácskozást folytatnák tovább; mire azok elkezdődvén, de az idő eltelte miatt ismét félbe maradván, annak a jövő ülésbeni továbbfolytatására meghívja a Karokat és Rendeket. Mely alkalommal -a., Nemes Szeben széki követ, Schreiber Simon atyánkfia az országos tanácskozási terem iránt tett határozatra nézve fennhagyta jogát, hogy ellenvéleményét (dissentiens opinio) maga idejében béadhassa; mely iránti nyilatkozata így következik: Hogy megmagyarázzam, miként a kérdés feltétele után fel nem állottunk, nehogy ezen bánás balítéletet okozzon, bátor leszek röviden nyilatkozni. A méltóságos középponti bizottmány és a tt. KK. és RR. által lévén állítva, hogy a szász nemzet a nemzeti színház építésére való költségekre nem járul, azért nem állottunk fel; én a színházról nem szólhatok, kívánom mindazonáltal, hogy a tt. RR. azt magok számára építtessék. A tt. RR. tovább határozták, hogy a nemzeti színház és országos terem építtessék. Ami az országos teremet illeti , nem egyezhetem a határozatban. Már tegnap pártoltam azon véleményt, utasításom szellemében, hogy az országos terem ne építtessék. Most újítom ezen véleményemet azon toldalékkal, hogy amíg Őfelsége azon reservált jogáról, mely szerint az országgyűlése helyét rendelni szokta, önkéntesen le nem mond, nem látom szükségesnek az országos terem építtetését; s ha a tt. RR. határozata megmarad, kénytelen vagyok különvéleményt jelenteni, amelyet - a maga rendin - bé fogok adni. Ezen jelentést a jegyzőkönyvbe iktattatni kérem. Melyet pártolták: Konrád Vilmos, Wenrich Mihály, Schwartz János, Graef József, Schnell Károly, Schuster András,------ ---Meister Sámuel,Schmidt -- 3 ----Mihály, Capesius Gusztáv,Jakobi János, Lőw János,Schere r Györqv, Herberth Sámuel , Hann Fridrik. 148
