Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

újonnan éledő magyar demokratikus társadalomnak, mint a múltban is volt, politikai irányzatukkal segíteniük kell az új irányzat kivánalmait. Nagy és szent dolgbk e2ek, amelyeket hozzá nem értők elronthatnak. Ettől a lejtőre eséstől a vidéki színészetet meg kell menteni. Módomban volt több vidéki színtársulat előadásait látni, műsorukat olvasni, és a mostani idők gigászi forgatagában ezek a "szükség-színházak" olyan produkciókkal traktálják a naiv és lelkesedésre hajló közönséget, hogy fájó szívvel kellett látnom, hallanom, különösen az ifjúságnak e téren fellelhető izléstelenség-hajnáBzasát. Ezt megreformálnunk kötelességünk. Kik azok, akik az új válságban mint vállalkozó színigazgatók jelentkeztek, és a konjunktúra habzó forrását a maguk javára megnyitották? Anélkül, hogy bárkinek ártani szándékomban volna, felsorolok néhány nevet, akiknek vajmi kevés közük volt és - remélhetőleg - lesz a vidéki színészet irányításában: Árvái Bléd S. - Miskolc? Székely György - Pécs, Kaposvár, Braun? - Szeged, Podor volt titkár - Makó, Krémer Ferenc... vagy hosszú éveken keresztül könyvügynökökből lett újra koncesszióval biró színigazgató már ősztől kezdődő engedéllyel!! Épp ezek miatt méltóztassék ezen kétségbeejtő anomáliák elterjedésének megakadályozása szempontjából is a Művészeti Tanács kebelén belül egy öt-hat tagból álló bizottságot kinevezni a vidéki színészet ügyeinek elrendezésére, elintézésére. Ez a bizottság lenne az, amelyik élő mozgatója volna az eljövendő vidéki színészet Kormánybizottságának. Ez a bizottság segítené a Szinészek Szabad Szervezetében megalkotni a vidéki színészet osztályát. Ez a bizottság érintkezésbe lépne a váro665