Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

BEVEZETŐ

nél vezető pozíciót foglaltam el, kivéve a Színművészeti Kamara hat esztendeje alatt, amely időben a Kamara nemcsak, hogy a kenyérkeresetet zárta el előlem, hanem még a tagjai sorából is töröltek". A Pécs-Kaposvár-Mohács városokból álló szinikerület igazgatói állására pályázó Perényi Péntek Kálmán 1945ben szintén leirja, hogy harmincöt éve színész, rendező és szindarabiró. Az ország valamennyi vidéki szinháza műsoron tartja színdarabjait, amelyeket a budapesti rádió több izben közvetített "álnév alatt" ugyan, mert a volt Színművészeti Kamra közismert baloldali érzelmeim és származásom miatt /két nagyszülőm zsidó volt/ eltiltotta az igazgatókat darabjaim szinrehozatalától, szerződéseütői, és végül kizárt tagjai sorából".° a Kamara működésének a főváros felszabadulása vetett véget. 1944. szeptember 23-én a Vörös Hadsereg Battonya-Arad útvonal körzetében átlépte az országhatárt, megkezdte Magyarország felszabadítását. 1944. december 26-án bezárult a gyürü a német hadsereg körül a főváros térségében. Megkezdődött Budapest ostroma, mely hat hétig tartott: 1945. január 18-án felszabadult a pesti, majd február 13-án a budai oldal. Fél évig két Magyarország létezett. Az ország keleti részében és Budapesten a lakosság már a szabadság izét kóstolgatta, ugyanakkor a Dunántúlon még halomra öldösték azokat, akik kételkedni mertek Hitler győzelmében. Amikor 1944-ben Sopronkőhidán 1944 decemberében kivégezték Bajcsy-Zsilinszky Endrét, akkor Debrecenben létrejött az Ideiglenes Nemzetgyűlés, Miskolcon pedig a helyi nemzeti bizottság a szovjet parancsnokság segítségével megnyitotta a színház kapuit. Buda jóformán még fel sem szabadult, amikor az Operaházban a szovjet hadsereg 8