Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - NEMZELTI SZÍNHÁZ

Budapest, 1945. június 14. SIMON LÁSZLÓ VKM ÁLLAMTITKÁR LEVELE A BELÜGYMINISZTERHEZ A NEMZETI SZÍNHÁZ RÉSZÉRE MOZGÓKÉPSZINHÁZI ENGEDÉLY KIADÁSÁRÓL A világnézetet nevelő művészeti tényezők között első helyen áll a színház. A színművészet művészi alakitottsága előkészíti az érzelemvilágot a megfelelő világnézet befogadására, irodalmi tartalmával felvilágosítja értelmünket a világnézeti igazságok felől, a cselekvést megjelenítő drámai erejével pedig megfelelő akarati készséget nevel közönségünkbe. Világnézetet nevelő hivatásának azonban a szinház csak úgy tud eleget tenni, ha anyagilag független, nem kénytelen a szórakozást kereső közönség Ízléséhez alkalmazkodni, hanem magasabb szempontoktól irányított müsorpolitika szerint válogathatja meg a bemutatásra kerülő darabokat. Ennek felismerése vezetett a Nemzeti Szinház^ életre hívására, amely mint állami kezelésben lévő intézmény, mindig tekintélyes anyagi megterhelést jelentett az államháztartás számára. Ez az anyagi megterhelés igen súlyosan nehezedik az államháztartásra most, amikor a kiállott ostrom gazdasági életünk normális folyamatát megbénította, úgy, hogy az állami bevételek csökkenőben vannak, a közönség pedig, amely a legelsőbb rendű életszükségleteinek kielégítéséért küzd, mindinkább tartózkodik a szinház látogatásától, s igy a Nemzeti Szinház nézőtéri bevételei is a múlt évekéhez képest nagy visszaesést mutatnak. A Nemzeti Szinház további üzemben tartása - melyre pedig 62