Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ

ház, Epedig nivós magyar azinház működjék. De az elmenekült csoport - Nagy Imre gazdasági főnök vezetésével - magával vitte a szinház teljes kelléktárát, ruhatárát, könyvtárát, még a világitási felszerelését is. Képtelenek vagyunk müaort adni ilyen körülmények között. A azinház aok évtizedes vagyonát vitte el Nagy Imre, aki, amikor a Vörös Hadsereg még measze járt Kolozsvártól, már Budapestről izent, hogy aki elhagyja állomáshelyét, hazaáruló. Állomáshelynek persze ez a bátor hazafi nem Kolozsvárt jelölte meg, hanem Budapestet. Aki nem tartott vele, azt elcsapta, megfosztotta nyugdijától. Menekült bará» tainak pedig ma ia, a^pedig rendszeresen folyosit fizetéseket: jutalmul a magyarság egyetemes kulturérdekei ellen elkövetett magatartásukért... Hiába sürgettük, kértük Nagyékat, juttassák vissza a szinház jogos tulajdonát, rá sem hederite-. nek követeléseinkre. Ez Janovics Jenő nyilatkozata. Budapesten tényleg fel-felbukkan néha plakátokon, újsághirdetésekben a Budapesten tartózkodó "Kolozsvári Nemzeti Szinház" létezéséről egy-egy hir. A nagyközönség eddig nem tudta, hogy ez a csoport milyen vitézül harcolt a magyarság érdekei ellen. De a kultuszminisztériumnak tudnia kellene arról, hogy a Kolozsvári Nemzeti Szinház állomáshelye nem Budapest, haneqj Kolozsvár, tehát a szinház minden vagyonának illetőségi helye is Kolozsvár. Ha pedig ezenfelül a kultuszminisztérium állami támogatásban akar részesiteni egy csomó - magyarságától és a demokráciától elrugaszkodott embert - arról adjon számot nyiltan, a demokratikus magyarországi közvéleménynek. /gs/ 579