Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

Fentiek alapján átiratot intéztünk a Pénzügyminiszterhez, melyben bejelentettük a vidéki szinházak fontos kulturális munkájának hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá a volt Kolozsvári Nemzeti Szinház jól kiépitett szervezetének gazdaságos felhasználása céljából egy opera és prózai stagione társulat felállításának tervét. A felállítandó szinház működtetéséhez az 1945. évre lo,ooo.ooo P hitelt kértünk, amely összeg a volt Kolozsvári Nemzeti Szinház által élvezett félévi támogatásnak felel meg a korszerű drágasági színvonalra felemelve. /1945. július hó 3-án!/ A Pénzügyminiszter hozzájárult, hogy a volt Kolozsvári Nemzeti Szinház személyzetének alkalmazásával az egyik vidéki szinház államosittassék, és ennek támogatására lo,ooo.ooo P rendkívüli hitel felhasználásának engedélyezése iránt a Minisztertanácshoz előterjesztétessék. A pénzügyminiszteri határozattal az állami, opera és prózai szinház felállítására vonatkozó tervek a közeli megvalósulás pontjára jutottak, az időközben történt megbeszélések során azonban, amelyek a Kultuszminisztériumban, Simon László államtitkár úr vezetésével folytak, módosulás törént annyiban, hogy a stagione alapon szervezett szinház helyébe egy állandó vidéki állomáshellyel rendelkező szinház terve lépett. A választás Szegedre esett. Ez a város mind lélekszámánál, mind szellemi életében elfoglalt centrális helyzeténél, továbbá szinházi és zenei múltjánál és igényességénél fogva alkalmas arra, hogy állami szinházat kapjon. Ilyen értelemben tettünk előterjesztést a Minisztertanácshoz, hogy a szegedi Városi Szinház állami kezelésbe vétessék, 533