Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

a büféjövedelem egy részét engedték át az elaggott szinészek* nek. így a 17 nyugdijas szinész 1944 karácsonyakor egyenkint loo P, 1945. január-március hónapokban egyenként és havon­ként 15o P. április-június hónapokban egyenkint és havonkint 2oo P, július-augusztus hónapokban pedig 3oo P. segélyben ré­szesültek. E nyugdijas szinészek névsora: Árkossy Matild, Be­reng József, özv. Biró Tivadarné, özv. Oláh Perencné, Erdős Pülöpné, Fáy Anna, Kuruss Manyi, Koháry Pálné, Jászay Erzsé­bet, özv. Marosi Henrikné, Orosz Istvánná, Poprádi Árpád, Ró­nay Sándorné, Sveda Juliska, Szokol Margit, özv. Szöllőssy Gyuláné és özv. Nagy Kálmánná. A kapott értesülések szerint a felsoroltak, kiöregedésük előtt hosszabb ideig működtek a sze gedi Városi Szinházban működött társulatoknál. Tisztelettel kérjük Miniszter úr döntését arra vonatkozólag, hogy a felso­roltak részére költségvetésileg egyenkint és havonkint looo P állandó segély biztositható legyen. Az előadottakkal kapcsolatban kötelességszerűen rá kell mutatnom arra, hogy a szegedi Városi Szinház államosítását ki mondó minisztertanácsi határozatot nem előzte meg sem a váró? közönségével való és az államosításra vonatkozó előzetes meg­állapodás, sem pedig az állami kezelésbe vett épületnek ját­szóképesség szempontjából való tüzetes megvizsgálása, hanem ezekre csak a minisztertanácsi hozzájárulás és a művészeti i­gazgatók /rajtuk keresztül pedig a müvész-személyzet/ leszer­ződtetése után került sor. Az előadásokat a színházépület ál­lapota és a felszerelési-, berendezési hiányok miatt nem le­het megkezdeni, amiért a felelősséget a művészeti igazgatók 520

Next

/
Oldalképek
Tartalom