Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ

let érvényesült. A pénzember dirigálta a rendezőt, a azinéazt. A pénztárca bőaége azabta meg, mennyit azabad költeni dekorálásra. Érvényeaült az olcsó szerző. A filmek méretezései külföldi relációknak nem feleltek meg. A rosszul favorizált vezető szereplők kiemeltetése, és a túlhajtott üzleti beállítottság /tehetségtelen szinésznő, ha jól megfizette primadonnává avanzsált, a filmgyártó papa a fiával Íratja a darabot stb./, egy-egy szinész unottá játsza magát, mások - tehetségesek - nem tudnak érvényesülni. Ugyanez áll az irókra, szerzőkre is. A magyar irodalom termőképessége, a magyar faj szépsége és a magyar tehetségek a jó szomszédság jegyében predesztinálnak arra, hogy filmjeink révén müvéazi aáinvonalak által érvényeaülheaaen legalább a azomazédoa orazágokban ia filmgyártáaunk. Ehhez azonban sokkal nagyobb felkészültségre, nem csak az üzletet tekintő tőkésre és megfizethetetlen kritikai szemléletre van szükség, melyet csakis azzal érhetünk el, ha az állam, a magyar Művészeti Tanács és olyan szervek kapcsolódnak a gyártásba, akik az üzleti érdeken felül állnak. Végül rá kell mutatnom arra, hogy a külföldi fürdőhelyeken mily magas nivón áll a szórakoztatás művészete. A közeljövőben egyik bevételi forrásunk idegenforgalmunk. Remélhetőleg az új demokratikus lehetőségek végül nemcsak a kiváltságosoknak teszik lehetővé a nyaralást, hanem elsősorban a tömegeknek is. Olyan tömegeknek, akik a felépitéa nehéz ^unkájában olyan erősen vették ki réazüket, hogy ez idő alatt azórakozásra nem jutott idejük, kultúrlehetőségekhez nem juthattak elfoglaltaáguk miatt. Ezek kultúrigényeiről ia gondoakodni kell. Célom e aoraimmal rámutatni néhány nélkülözhetetlen kül481