Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

MÁSODIK RÉSZ - VIDÉKI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ

«ellett nen kis szerepe volt a színháznak. A demokratikus pártoknak,ha kitűzött céljukat* a népi de* mokratikas Magyarország felépitését-el akarják érni, elsősorban a hosszú évtizedeken keresztül céltudatosan és rendszere* sej félrevezetett tömegek átnevelóséről 'all gondoskodni. Ez$k a tények határozzák meg azt az álláspontot, melyet a szinház-T zal és a szinház műsorával szemben el kell foglalnunk. Kétségtelen, hogy a mai viszonyok között i ízinigazgatótól nem kívánhatjuk, hogy magasabb szempontjainkhoz Igazodjék, mert hiszen a magánvállalkozó saját zsebéből nem fedezheti azt a ráfizetést, amit a megfelelő nevelő és irodalmi értékű színjátszás jelent. Itt gyökeres megoldást csak az hozhat, ha a színházat az állam a saját kezelésébe veszi. H

0gy ez az elképzelés nem tartozik a lehetetlenségek közé, mutatják Szeged és Féos példái, és joggal vetődik fel a kérdés; miért ne értékel^ né a kormányzat Debrecen városát is annyira, hogy számára a színházi kultúra terén megfelelő támogatást adjon. Debrecen városa tisztában van kulturális feladataival, és azzal a kötelezettséggel, amit Debrecen közel 15o éves színházi múltja a város közönségére ró, azonban anyagi helyzet« oly sivár, hogy a színház támogatásáról minden igyekezete ellenére is képtelen gondoskodni. Javasolja tehát a közgyűlésnek, miszerint intézzen felira»tot a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úrhoz, melyben a debreceni Csokonai Szinház államosítását kérje, amennyin ben pedig az államosítás végrehajtása ebben a szini évadban lehető nem lenne, úgy kéri a kormányt, hogy a szinház részére megfelelő állami támogatást juttasson. 434