Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

tói llo %-ig terjed. A csoportos személyzetre nézve - a jövő esetleges további emelések megkönnyítése és az illetmények áttekinthetőbbé tétele céljából — az állami tisztviselők fizetési osztályához többé-kevésbé hozzásimuló fizetési rendszert állapit meg. E rendezés sopán tekintélyesebb mértékben javitja a tánckari tagok helyzetét, amire - figyelemmel a müvésztagok eddigi csekély ^Íjazására - szükség volt. Bevezeti az állami szinházak alkalmazottéinál is a közlekedési segélyt. Javit a rendezés a műszaki személyzet helyzetén is, ami egyfelől méltányos, mert igen nagy az elfoglaltságuk, másfelől a szakszervezetek követelése miatt mellőzhetetlen. Leglényegesebb újítás a régebbi rendszerekkel szemben, hogy a nyugdíjjárulékok viselését a 25oo/1945. M.E. sz. reni delet szellemének megfelelően az államkincstárra háritja. A javaslat - megfelelvén az előzetes megbeszélésen lefektetett elveknek - elfogadható. A javaslat 2.§.2./ pontjában, az illetmények %-os emelése helyett - Komáromi igazgatóval és Juhász főtanácsossal folytatott előzetes szóbeli megállapodás alapján - a Kolozsvári Nemzeti Szinház előterjesztésében javasolt és mindenben a 25oo/ 1945. M.E. rendelethez idomuló táblázatba foglalt, könnyen áttekinthető, összehasonlításra is alkalmas és könnyebben kezelhető rendszer beiktatása volna kívánatos, mely lényegében nem tér el a %-os számítási módszer eredményétől sem. A harmadik állami szinház, a volt Kolozsvári Nemzeti Színházból alakuló Országos Nemzeti és Dalszínház telephelyéül 367