Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - ANYAGI ELLÁTOTTSÁG, SEGÉLYEZÉS

123. Budapest, 1945. április AZ ORSZÁGOS SZINÉSZEGYESÜLET ÉS NYUGDÍJINTÉZETE ELNÖKÉNEK BEADVÁNYA A MINISZTERHEZ ÁLLAMSEGÉLY ENGEDÉLYEZÉSÉRŐL » Miniszter Ur! Az Országos Szinészegyesület Nyugdíjintézete nevében azzal a kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy a Nyugdíjintézet részére - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - az 1945. költségvetési évre kilátásba helyezett államsegélyt, havi részletekben továbbra is folyésittatni méltóztassék. Az Országos Szinészegyesület Nyugdíjintézete még az 19141918-as világháborúban közel kétmilliót kitevő vagyonát fővárosi és hadikötvényekbe fektette. A vesztett háború következtében vagyona elveszett. A Belügyminiszter úr rendeletére a Nyugdíjintézet 1925. év végén újjá szerveződött és megkezdte tagjai által befizetett nyugdíjjárulékok alapszebályszerü tőkésítését. Az öreg, régi nyugdijasok azonban nemcsak befizetett nyugdíjjárulékaikat vesztették el, hanem becsületes munkával megérdemelt nyugdijaikat is. Az Országos Szinészegyesület Nyugdíjintézetének tagjai pályatársaik iránti szeretetből elhatározták, hogy az általuk fizetett nyugdíjjárulékaik egy bizonyos százalékáról a nyugdij nélkül maradt, öreg színészek támogatására lemondanak. Ez a tettük bármilyen szép is volt» a valóságban nem jelentett többet néhány száz pengőnél, amely legfeljebb egészen minimális, 5-lo pengőnyi segély kifizetésére volt - elegendő. Az Országos Szinészegyesület Tanácsa az öreg 347