Dancs Rózsa: A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium színházi iratai - 1945 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 19., Budapest)

ELSŐ RÉSZ - BUDAPESTI SZÍNHÁZAK MŰKÖDÉSE - MAGYAR ÁLLAMI OPERAHÁZ

Keszthely igen nagyszámú külföldi vendég befogadására al­kalmas és, a Balaton nagyon alkalmas háttér kulturális és mű­vészi események részére. A közelben lévő hévizi gyógyfürdők megismertetése idegenforgalmi szempontból is nagy jelentőségű. Az Operaház vezetősége ezen alapból a magyar zeneszerzők részére a munka lehetőségét is nyújtaná, mely kérdés kielégitő megoldását eddig semmilyen szerv sem találta meg. A magyar ze­neszerzők alkotó munka helyett a leckeadásban és különféle ze­nei bérmunkákban kénytelenek idejüket vesztegetni, mert más­képpen éhenhalnának. Pedig a magyar zeneszerzők és zenei alko­tásoknak kérdése nem csupán luxus, hanem egyúttal kisipari kér­dés is. Ugyanezek a zenemüvek idehaza másolókat, nyomdákat, kiadókat stb.^ tehát egy egész iparágat vagy iparágakat foglal­koztathatnának. Utalunk a háziipari termékek exportjára, mely a külkeres­kedelmi mérlegben is jelentős szerepet játszott. Zeneszerzőink alkotásai ugyanezt a szerepet játszhatják, és azonfelül, hogy külföldi valutát hoznak az országba, elsőrendű helyet biztosit­hatnak számunka a külföldi szellemi életben. Az Operaház, mely az ország legnagyobb létszámú művészi testülete, zenekarával magában foglalja a közel loo esztendős Filharmóniai Társaságot is, a zeneszerzőket és irókat kivánna e­zen alapból foglalkoztatni. A gondtalan megélhetést biztosíta­ná részükre a munka idejére, hogy igy ezek csak a zeneszerzés­nek vagy Írásnak éljenek. Ezzel operák és zenemüvek megszületé­sének lehetőségét nyújtjuk, hogyezekúj müveket hivnak majd é­letre az Operaház, a Rádió, a Filharmóniai Társaság és az egész magyar művészi élet számára. 175

Next

/
Oldalképek
Tartalom