Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

KATALÓGUSOK - Paulay Ede szerepei /Enyedi Sándor/

- Palma - Kákán csomó - A szinéaznő - Narclss, vagy Pompadour bukása - Egy királyné - Bánk bán /utolsó fellépés/ A fenti tudósitás a következő megállapitást tartalmazza: "Paulay azon kevés szinészek közül való, kik igyekezéssel s komoly tanulmánnyal a legfőbb fokára juthatnak a művészetnek, s már most is megmérkőzhetik némely pesti hasonszakmájú szinésszel. Nagy előnyére szolgál, hogy a természet szép külsővel s erős kedves orgánummal áldotta meg..." //Az ungvári vendégjátékot lásd még, Hf. 1861. jan. 5. 3.sz.// A 699. sz. szinházi zsebkönyv tartalmazza Latabár Endre társulatának miskolci műsorát /186o. okt. 13 - 1861. márc. 16./ A zsebkönyv szerint Paulay Ede rendezőként is működik, és a március 9-i János lovag cimü előadást kapta jutalomjátékéul. A Hf. hiányos tudósításából tudjuk /1861. febr. 7/17.sz./, hogy a szinházat gyéren látogatják. A tudósitó felteszi a kérdést: "Kivánhat-e Miskolc jobb drámai szinésznőt, mint Paulayné... valamint oly férfitagokat, mint Paulay...?" A 699.sz. zsebkönyv adata szerint I861. febr. 16-án vagy 21-én Paulay Szigligeti Tündér Iloná

jában Argyl szerepét játszotta. A Hf. I86I. márc. 26. 37.sz. szerint Paulay dicséretet érdemel a február 21-én előadott Tündér Ilona cimü darabban nyújtott alakításáért. Február 25-én egy zenemüvekből és szavalatokból álló műsorban Paulay Tóth Kálmán Előre cimü versét szavalta, "oly lelkesülten, hogy ismételni kellett".