Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)
PAULAY EDE ÍRÁSAI - A magyar színészet
1884. szeptember 27-én nyilt meg a Magyar Kir.Operaház nagy ünnepélyességgel, 0 Felsége a király jelenlétében. Az akkori intendáns ; br. Podmaniczky Frigyes két évig vezette az új intézet ügyeit; utána gr. Keglevich István, majd Beniczky Ferenc és legújabban Zichy Géza gróf neveztetett ki a Magyar Kir. Opera és a Nemzeti Szinház intendánsává. Az újabb drámai müvésznemzedék /a szinház megnyitásától számitva a harmadik/ a következő tagokból áll: Jászai Mari /tra gikai színésznő/, Helvey Laura /szalonhősnő/, Rákosi Szidi /komika/, Márkus Emilia /drámai hősnő/, Csillag Teréz /vigjátéki szende/, Fái Szeréna /fiatal hősnő/, Vizváriné Szigeti Jolán /magyar menyecskék és idősebb komikai alakok személyesitője/, Nagy Imre /hősszerelmes/, Bercsényi /komoly apa/, Újházi /vigjátéki jellemalakok személyesitője/, Vizvári /komikus/, Molnár /ki a Népszinház megnyitása alkalmával hagyta el a Nemzeti Szin házat/. E harmadik nemzedék a másodikból fennmaradt néhány jelesünkkel, mint Szigeti József, Feleki, Náday, Sz.Prielle Kornélia, Szathmáryné, Lendvayné legnagyobb részt átérkezett az 5o-ik évfordulóig, kiegészitve a legújabbakkal, kik alapját fog ják tenni a negyedik nemzedéknek, melynek kiválóbb tagjai: Császár Dezső, Gyenes, Mihályfy, Gabányi, Zilahy, a Szacsvaypár, Hegyesi Mari, Alszegi Irma, Nagy Ibolya, Tolnainé, stb. Szigligeti halála után, ki mint a szinház titkára, rendezője, igazgatója mindig nagy tényező volt a szinház vezetésében, Paulay Ede vette át a Nemzeti Szinház igazgatását, ki nagynevű elődje nyomdokain haladva - fő gondját a személyzet szervezésére és nevelésére, az eredeti ós klasszikus irodalom termékeinek szinrehozatalára, művelésére forditja.
