Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A magyar színészet

továbbá: Bognár Vilma, ki mint népszinmüénekesnő kezdte pályáját, később operai énekesnő lett, s hol itthon, hol külföldön sikerrel szerepelt, Rabatinszky Mari, ki pár évig volt operánk közkedveltségü tagja, s azután a bécsi udvari operához szerződött, Carina Anna, drámai énekesnő

/Faust

ban Margit, Ördög Róbertba

n Alice, Hugenották

ban Valentine és Szilágyi Erzsébet voltak kiváló szerepei/, Voggenhuber Vilma, ki pár évi működés után állandóan a berlini udvari operához szerződött, s ott is halt meg, Humann Olga, jeles koloratúr-énekesnő, Pauli Rikhárd, finom izlésü tenorénekes, ki 25 év alatt sok érdemet szerzett operánk körül, Bignio Lajos, kit csak részben tarthatunk a magunkénak, mert pár évi működés után a bécsi udvari operánál jeleskedett, Odry /!/Lehel, eleitől kezdve buzgó és jeles tagja a Magyar Kir. Operaháznak, Hajós Zsigmond, a magyar szinész- és énekiskola növendéke, a Nemzeti Szinháznál kezdte pályáját, de csakhamar külfödre ment, különösen Olaszországban volt keresett énekes, hatalmas tenorhangját már megviselten hozta haza, s rövid működés után nyugalomba vonult. Ez évtized két kiváló magyar táncosnőt is mutat föl: Aranyvári Emiliát és Rotter Irmát, kik Campilli Frigyes jeles balettmestertől nyerték kiképeztetésöket. Az eredeti operák száma Huber Károly Székely leány cimü operájával és Vig cimborák cimü operettjével, Erkel Sándor Csobánc

ával, Mosonyi Mihály Szép Ilonká

jával, Erkel Ferenc Bánk bán és Dózsa György és Adelburg Ágost Zrinyi cimü operáival szaporodott. A külföldi vendégművészek közül Viardot-Garcia

, Artot-Desirée voltak a legvonzóbbak. Ez évtized nagy fontosságú eseménye, hogy 0 Felsége dicsőségesen uralkodó királyunk, jelentést tétetvén magónak a Nem-