Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - A magyar színészet

Pierottót énekelte. Az igy erősbödött személyzethez csatlakozott 1847-ben Csillag Róza, és egy év múlva Stéger Perenc; mind a kettő hatalmas tehetség, kiket Bécs tőlünk pár év múlva el is hóditott, s mikor később visszakerültek, hangjuknak már csak romjait hozták haza. Eredeti opera több is került szinre. A Nemzeti Szinház megnyitásáig csak egyetlen magyar opera, a Ruzitska Béla futása tartotta magát a műsoron, bár ez is inkább afféle énekes szinmü volt, amilyenek akkor főleg a németeknél divatoztak. Az első eredeti opera Bartay Endrének Csel cimü dalmüve volt, melyet 1839-ben adtak először, de igen kevés tetszéssel. Nagyobb sikert aratott Erkel Perenc első operájába Bátor

y Mária

, mely sokáig fennmaradt a műsoron. 184o. aug. 8-án adták először, és ez a nap arról is nevezetes, hogy az eddigi Pesti Magyar Szinház ekkor vette föl a Nemzeti Szinház cimét. Ez évben adatott elő Szerdahelyi József Tündérlak Magyarhonban cimü eredeti vigoperája, melyben legszebb népdalainkat fölhasználta. 1843. május lo-én mutatták be Vörösmarty Szózat

ának melódiájára beérkezett pályázó müveket, melyek közül Egressy Bénié lett a nyertes; 1844. július 2-án pedig a Kölcsey Rvmnusá

nak Erkel Perenc által szerzett melódiáját adták elő* E két ének a nemzet ünnepi énekévé lett, s hol lelkesitő, hol vigasztaló áhitattal zeng jó és rossz napokban egyaránt az egész nemzet millióinak ajakán. 1844. jan. 27-én került először szinre Erkel Hunyadi László

ja, ez a legnépszerűbb magyar opera, mely tömérdek ismétlés után ma is egyik legvonzóbb darabja az operai műsornak. Szilágyi Erzsébet és Gara Mária szerepét az itt vendégszereplő legkitűnőbb énekesnők is betanulták, és nagy dia-