Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Nyilatkozat

szembeállítani az 1873/5-iki igazgatóságéval. Szigligeti szinházi működését senki sem méltányolhatja jobban, mint én; mert nemcsak eredményeit, hanem indokait is egytől egyig ismerem. Még a drámabirálás ellen emelt vádakra van néhány megjegyzésem. Mikor én a cikkirónak olyan "véleményt" modntam, melynek az volt "a veleje", hogy "darabja semmit sem ér", ő az Akadémia bírálatára hivatkozott. Én azt igyekeztem neki bebizonyítani, hogy annak az ő darabjára vonatkozó akadémiai bírálatnak nincs ám olyan elismerő értelme, mint amilyet ő annak tulajdonit! Ekkor előadta, hogy ő soha sem foglalkozott drámával, még szinházba sem járt - erre én tanácsoltam neki, hogy épp azért adja be a drámabiráló bizottságnak darabját, hogy aztán meghallgatván a különböző véleményeket, ha nem is ennél, majd egy később irandó darabjánál hasznát vegye. Kár is volt annak a szinészblrálónak a szavait jobban fel nem fognia, aki jeles színész és nagyon érdemes iró létére, igen okosan és sok jó akarattal fejtegette előtte darabja jellemeinek hiányzó komikumát. Egy kis gondolkozással rájöhetett volna, hogy aki komoly dolgok ürügye alatt saját tehetetlenségét és sértett hiúságát hurcolja piacra, az nem akarva bár, komikussá válik! Hanem azért, ha jó darabja lesz, csak tessék elhozni, szívesen látom.