Székely György szerk.: Paulay Ede írásaiból (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 17., Budapest, 1988)

PAULAY EDE ÍRÁSAI - Visszapillantás a Színészeti Tanoda 10 évi működésére

a tanulatlanokat végképp kiszoritják, e haszon még érezhetőbb lesz. Azok ia, kik a vizagákon nem tanuaitanak kitűnő tehet­séget, igen jelentékeny emelői lesznek e főcélnak, amint azt a vidékre szerződött növendékek máris bizonyítják. E vizsgák megítélése alkalmul szolgál bizonyos mellékér­dekek szellőztetésére is. Az utóbbi két év alatt, mióta az országos Zeneakadémia felállítása lázas ingerültséget okoz né­mely érdeklettnek: ezek úgy tekintik a Szinészeti Tanodát, mint amely amannak felállítását akadályozza, és azért be akar­ják bizonyítani, hogy ezt el kell törölni. Hogy nem áll a Zeneakadémia útjában, arra nézve legvilágo­sabb bizonyság az, hogy a tervezett országos Zeneakadémia prog­ramjában a szinpad számára való müveltetés - legalább az ed­dig ismert javaslatok szerint - sem a dráma, sem az opera ré­szére nem foglaltatik: tehát okvetlenül különböző célokra tö­rekszenek. Hogy a mienk mily fontosságú, azzal véltük legjob­ban bizonyitani, ha e visszapillantásban kimutatjuk, mennyi hasznát vette eddig is a szinészet, különösen a Nemzeti Szin­ház, e nagyon szerény eszközökkel működő kis intézetnek. Hogy emellett a tisztán zenekonzervatórium milyen fontos­ságra tarthat igényt: ajánljuk az e szempontból támadók szivea figyelmébe Wagner Richard Bericht an seine majestät, den König Ludwig II. von Bayern über eine in München zu errichtende deutsche Musikschule cimü müvecskéjét, melyben megtalálják mesterök vé­leményét arról, hogy a zenében is milyen képeztetés legszük­ségesebb. Világos, hogy a Zeneakadémia és Szinészeti Tanoda két e­gészen különböző dolog, nem kell tehát az egyiknek érdekéért

Next

/
Oldalképek
Tartalom