Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

II. A SZÍNHÁZ BÉRBEADÁSA

10. Névtelen memorandum a Népszínház helyzetéről sz.n./l907. ... A bizottság azzal követte el az első hibás lépést, hogy a Népszínház bérletét, mint tőkét gyümölcsöző vállalatot tekintette. Ezzel a téves felfogásával, nemcsak megvetette alapját a színház anyagi megrázkódtatásának, de egyidejűleg utat nyitott a szinhaz eredeti hivatásától való eltérésnek is. ... Erről a magasztos hivatásról at. bizottság mintha teljesen megfeledkezett volna akkor, amikor Ewa Lajos igazgatása után a Népszínházát uj bérlő kezébe adta. Mert ha a Népszínház kulturális jelentőségét a bizottság szem elől nem téveszti, nem lett volna szabad bér fejében olyan összeget elfogadni, mely többszöröse volt az Ewa Lajos által fizetett bérösszegnek. ... Mert hiszen a megajánlott bérösszegből feltétlenül előre kellett volna látni a bizottságnak, hogy ilyen óriási kötelezettség anyagi béklyóba veri még a legideálisabban gondolkozó bérlőigazgató törekvéseit is. A bérlőnek, vette legyen át bármily edzett lélekkel és tartalmas programmal a színház vezetését, elsősorban arra kellett törekednie, hogy bérletének alapfeltételét, a szerződésileg kikötött bérösszeget megfizethesse. ... Aminthogy előre vetette árnyékát az a körülmény is, hogy az óriási kiadások a bérlő Igazgatót nem arra fogják utalni, hogy minél jelesebb erőket szerezzen a színház működő gárdájába és nagyobb áldozatokat hozzon tehetséges Írók felfedezése céljából kiírandó pályázatokra. Előrelátható volt az is, hogy a bérlő-igazgatónak nagy terhei következtében minden lehető "fogást" és reklámot alkalmaznia kell telt házak "csinálása" végett. A bérlőnek nagy anyagi terhei nyomása alatt le kellett mondani nemesebb Ízléséről. Vásári portékához kellett nyúlni,hogy vagyoni mérlege vesz-