Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

I. A SZÍNHÁZ ALAPÍTÁSA, IRÁNYÍTÁSA

megalakulása kötve volt, t.i. hogy: az alapító tagok száma a tervezett 200. számot elérje, be nem állott, s Így sem az alapító tagok alakuló közgyűlése össze nem hivatott, sem a társaság meg nem alakult, sem végleges alapszabályok nem alkottattak, ennélfogva a Népszínháznak felépítése és megnyitása után annak vezetése ós felügyelete az alapító tagok által megbízott három tagból, és Budapest főváros közönsége mint különben is fő alapító és a felügyeleti és intézkedési jogot a maga részére szerződésileg is kikötő tag által kiküldött hat tagból, összesen tehát kileno tagból álló népszínházi bi zottmány kezébe tétetett le. Tekintettel pedig arra, hogy az alapító tagok a Budapesten I878. június hóban kelt nyilatkozat szerint a Népszinház felépítése céljára általuk aláirt és befizetett összegeket, habár a társaság létre nem jött is, a Népszinház javára felajánlották, sőt amennyiben az emiitett alapszabályok által jogokat szereztek volna is, ezeket Budapest főváros közönségére átruházták, és maguk részére csupán azon egyetlen feltételt kötötték ki, hogy ugy, mint azt a főváros közönsége is, mint fő alapító kimondotta, ezen budapesti magyar Népszínház soha, semmi szin alatt rendeltetése céljától, t.i. hogy nemzeti nyelvünk egyik terjesztője és müvelője legyen, el ne vonassák. Budapest főváros közönsége mint egy részről fő alapító, más részről pedig mint a többi alapítók minden netán szerzett jogaira nézve jogutód az imént emiitett feltétel korlátai között, és azon oél szem előtt tartásával, mely célra a létre nem jött társaság alapító, segélyező és adakozó tagjaitól begyült összegek szánva voltak és tényleg fordíttattak is, jogosítva van a budapesti Népszinház, s illetve a hozzá tartozó egész vagyon fölött intézkedni.