Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

JEGYZETEK

ez most, a vasárnapi munkaszünet behozatala folytán. A vasár nap szünetelő iparosok stb. egyenesen utalvák a szórakozási eszközök igénybevételére, s máris a kormányhatóság részéről oly irányú intézkedések foganatosíttattak, melyek alkalmasak lesznek arra, hogy e szórakozásokat nemesebb irányba tereljék. Szerintünk a népszínházi délutáni előadások éppen e cél nak szolgálnának. Nem lehet továbbá kicsinyelni azt a szolga latot sem, amelyet ez előadások a magyarosodás, a nemzeti szellem és érzület ápolása körül tennének annyival kevésbé, mert éppen a fentebb emiitett társadalmi osztály az, mely a fővárosban ily irányú müvelésre még utalva van. Még e helyütt kell fölemlítenünk, hogy a délutáni előadások az irodalmi érdekekre is befolyással vannak, amennyiben az irói tantlemek fokozását eredményezik." Noha a törvényhatósági bizottság csak III. 23-án, 326. sz. a. engedélyezi a délutáni előadásokat, a belügyminiszteri jóváhagyás pedig (46905. sz.) csak VII. 6-án érkezik meg (lásd 111/1892., 112. jk. 1892.), az első délutáni előadást már IH. 20-án megtartják, jótékony célra, műsoron "A madarász"-szal (vö. 37/1892.). Az engedély szerint az október 1től április végéig terjedő időszakban tarthatók délután is előadások, vasár- és ünnepnapokon. Mivel az itt közölt helyár-táblázat elfogadását a bizottmány azzal toldotta meg IX. 23-1 ülésén, hogy elvárnak valamiféle kompenzációt az engedély kieszközléséért, Ewa Lajos rendszeresen 500 frt-ot ajánl fel az alapnak. (Erre vonatkozóan lásd 132. jk. 1893., 89. jk. 1894., 90. jk. 1894., 23. jk. 1896., 57. jk. 1896.) A hétköznap délutáni előadások engedélyezésére Porzsolt Kálmán igazgatása alatt került sor, erre vonatkozóan lásd sz.n./1898. Porzsolt: kérvénye az engedélyre; 57/1898., 72/1898.