Kolta Magdolna: A Népszínház iratai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 16., Budapest, 1986)

XI. A BIZOTTMÁNY ÉS A SZÍNHÁZ MŰSORA

(1896. XII. 23.) 5/1897. Tekintetes Népszínházi Bizottmány! Minthogy a tekintetes bizottmány volt az, ki 1892-ben kedvező véleményével kieszközölte azt, hogy a Népszínházban a téli hónapok vasár- és ünnepnapjain délutáni előadásokat tart hassunk, van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy Márkus József kir. tanácsos polgármester ur által felszólittatván, a székesfőváros tekintetes tanácsához, illetve törvényhatósági bizottmányhoz kérvényt intéztem, melyben az iránt folyamodtam, hogy a Népszínházban 1897. év január 1-től május végéig hetenkint három köznapon, összesen hQ-h^ délutáni előadást tarthassunk a fővárosi iskolákba járó tanulók számára, akiknek Wlasics Gyula vallás és közoktatási miniszter ur Ő Excellenciájának intencióihoz képest ilyen módon módjuk és alkalmuk volna arra, hogy a tekintetes bizottmány által, a millenium ünnepére megíratott "1000 év" cimü történelmi és hazafias színmüvet olcsón megtekinthessék. A kultuszminiszter ur érdekes terve más módon nem volna megvalósítható, csak a szóban forgó hétköznapi délutáni előadások engedélyezésével, mert az iskolás fiukat az esti előadások után késő éjjel haza kisérni igen bajos dolog volna, de másrészt a Népszínházát hosszabb időre saját hivatalától elvonni nem tartanám meg engedhetőnek. E délutáni előadások az esetben volnának megtarthatók, ha a rendőrség elállana a délutáni előadások engedélyezése alkalmával 1892-ben kikötött ama feltóteleitől, hogy ama nap, amikor két előadás van, a színpadon próbát tartani nem lehet. Mindenesetre nagy elégtételül szolgálhat a tekintetes bizottmánynak, örömünkre mindannyiunknak, akik a Népszínház ügyét szolgáljuk, hogy a tekintetes bizottmány intencióihoz képest megirt és szinrehozott "1000 év", nemcsak a millenáris ünnepnek volt egyik legérdekesebb része, s olyan sikert ara-