Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1839 - 1840

A közelebbi 1832/6-ik esztendei országgyűlés alatti idő volt az, mely az érintett színház felépítésére kedvezőbbnek látszott; mert gyaraki Grassalkovich Antal őhercegsége evégre és csak egyedül evégre adta a Hatvani kapón kivül volt üres telkét, melyért a tek. KK. és RR., ha talán annak valamely kereset kielégítése fundusául kellenék szolgálni, jótállottak, és mely ellen, bár némely s több kifogások s ellenvetések tétettek, azt a tek. KK. és RR. nem éppen alkalmatlannak tartották; de még másrészről, mivel a telek már megvolt, és mint érintetett, az egyedül evégre adatott, az országgyűlésen pedig, hol e tárgynak elő kellett jőni, ennek törvénybe hozása a tek. KK. és RR. előtt még akkor nem volt egészlen bizonyos, emellett látván azt is, hogy ha talán ott ezen tárgy ellenvetésekre nem találna is, esztendőknek egyedül puszta reménységben lefolyt hosszú sora után nem 3-6 vagy talán még több esztendőket, hanem csak egy pillanatot is káros lenne késni és várakozni, mert meglévén minden embereknek a maguk idejük és minden időnek a maga emberei, mindég káros, ha egyik a másikat jókor nem tudja használni, és csak az egy halandóság által is annyira változhatnak a környülmények, hogy azok közül, kik azt az országgyűlésen forrón pártolták s előmozdították, csak egy-kettő ne légyen is, elmúlt az idő, el a használható s a célt kivívható erő. Ezen aggodalomban, nehogy a kínálkozó alkalmat valaha magukat vádolhatván eleresszék, nehogy a nemzetiség kiegészítő részét tévő intézet felállításában, mi eránt maguk ellen már előbb nem érdemlett vádakat is hallottak, legkevésbé is késsenek, annak építését elhatározták. Mindemellett is nem éppen sebesen ment az építés, mert valamint talán semmi se lehet akadály nélkül, úgy itt is, miután az alulírt a tek. KK. és RR. parancsolatjára a telek kiterjedését a ns. vármegye rendszerinti földmérője, Motsy László úr által felvétette, a színház épülete plánumának elkészítésére felszólíttatott egy arra alkalmasnak vélt építőmester, ki is majdnem egy egész esztendeig gondolkodván a készítendő terven, végre is tisztán kellett tőle visszahozni a telek kiterjedéséről átadott rajzot. De míg ezután is, mielőtt 1835-ik esztendei Sz.Mihály hava 26-án Zitterbarth Mátyás építőmesterrel megköttetett is a