Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1832 - 1836

vala, a Rendek által elfogadtatván a concertatióra utasíttattak. Mi eránt az Elölülő a Főrendeket az Ítelőmester által tudósította. Megérkezvén az Ítelőmester a Főrendektől, jelenté: hogy a Főrendek a híd és Nemzeti Színház eránt a Rendek kívánságába megegyeznek. Többiben pedig Ő cs. kir. Főhercegsége az állandó híd és Múzeum tárgyában a Főrendek részéről kinevezett küldöttségnek tagjait megküldötte, mit is a nevezett Ítelőmester tudomás végett felolvasott. Eszerint a Buda és Pest közt felépítendő állandó hídra, úgy a Nemzeti Színházra nézve is következő küldöttség neveztetett ki: Palugyay Imre kassai püspök, Szilasy József koronaőr, b. Révay Nep. János turóci, g. Batthyány Imre zalai, Gyürky Pál krassói főispánok, g. Széchenyi István, g. Andrássy György. Az 1832—36. évi országgyűlés jegyzőkönyve. 14. köt. 310. o. 38. 1836. május 2. Észrevételei a m [agyar] k [irályi] u^dvari] kancelláriának a május 2-án délelőtt tartatott concertatióból A Pesten felállítandó nemzeti játékszínről Az 1-ső pontban ezen szavak helyett e részben is — hac etiam in parte e következők javalltatnak: e módon is — hoc etiam modo. A 2-ik pont közepe táján pedig öszvehozhat helyett szerezhet.

1 Az 1832-36. évi országgyűlés írásai. 7/2. köt. 740—741. o. Az észrevételeket mindkét tábla elfogadta /Az 1832-36. évi országgyűlés jegyzőkönyve. 14. köt. 323. o./, s 1836. május 2-an a kancellária javaslata alapján módosított törvénycikkelyt felterjesztették a királyhoz szentesítésre. /

Az 1832-36. évi országgyűlés írásai

. 7/2. köt. 906-907. o./. A szentesítés es a kihirdetés meg aznap megtörtént.