Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Jegyzetek

27. puzdrajára -- tegezére Pikó Herceg, Jutka Perzsi -- a Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi című énekes játékot 1793. május 6-án mutatták be Pesten; zenéjét Chudy József szerezte, szövegét J. Haffner színműve nyomán Szalkay Antal írta. böjtmás havának — március havának concursualis -- csődületi, csődperes 32. buda-pesti híd -- a Széchenyi István áltál kezdeményezett híd felépítését 1836-ban határozták el a rendek. A pénzt részvénytársasági alapon kívánták előteremteni, a munka irányítását pedig az 1836:XXVI., "Egy állandó hídnak Buda és Pest közötti építéséről" alkotott törvénycikkben egy országos küldöttségre bízták. A Lánchíd 1842-1849 között fel is épült. 43. játékszínnek felállítása és megnyitása -- a pesti magyar színházon a kőművesek 1837. augusztus 5-én fejezték be a munkát; az ünnepélyes megnyitó 1837. augusztus 22-én volt, amikor Vörösmarty Mihály ez alkalomra írt Árpád ébredése c. színjátékát mutatták be. Sz. Mihály hava -- szeptember részvénytársaság -- Pest megye 1837. április 1-én bérleti pályázatot hirdetett a hamarosan megnyíló magyar színházra, s miután nem volt megfelelő jelentkező, május 8-án a játékszíni küldöttség elhatározta egy részvénytársaság alakítását az intézet igazgatására. A társaság három évre /1837. augusztus 1-től 1840 húsvétjáig/ vállalta a színház irányítását és segélyezését. Ez utóbbi célra 500 db 40 pengő ft-os /100 váltó ft-os/ részvényt bocsátottak ki; ebből 401 kelt el. A kamatokat a színháznak engedték át; a tagok nem kaptak osztalékot, csak ígéretet arra, hogy 1841-ben az egész tőkét visszafizetik nekik. A részvénytársaság megalakulását Pest megye közgyűlése 1837. június 14-én tudomásul vette, s átadta a színház vezetését azzal, hogy a megye